Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom

A pálinka szó jelentése és a híres "Román szótár" mítosza

A pálinka szó jelentése és a híres "Román szótár" mítosza Pálinka - mikor kimondjuk vagy leírjuk ezt a szót szinte mind ugyanarra gondolunk. Egy gyümölcs alapú, alkoholos ital, melyet minden külföldivel megkóstoltatunk és szinte mindenkinek van belőle" házija". Na de hogy alakult ki ez a nemes ital, honnan jött a szó és tényleg igaz, hogy a románok megpróbálták "ellopni" a Pálinka szavunkat és az italt?

A szó jelentése

A pálinka szó jelentése az eredetvédelem nyomán szilárdult meg igazán. Vidéken mai napig sokszor egyéb alkoholos, "tömény" italokat is szoktak pálinkának hívni. Maga a szó a 17 században alakult ki és kvázi annyit tett "égetett szesz". Érdemes azt is megjegyezni, hogy a történelmi magyar pálinka, annak idején tényleg nem csak gyümölcs párlat volt, hisz készülhettett rozsból, búzából, kukoricából, hajdinából, burgonyából, ritkábban akár céklából, édes gyökerekből vagy borsóból is.

Az igazi pálinka - eredetvédettség és szabályozás

A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács a kétezres évek elejétől foglalkozott pálinka szó levédetésén. A magyar kormány végül benyújtotta az Európai Bizottság elé a kérelmet és az Európai Szeszesital Szövetség megbízottja el is utazott hazánkba, hogy saját szemével nézzen utána a híres magyar pálinka eredetvédelmének jogosságáról. A döntés végül az volt, hogy csak akkor kapunk eredetvédelmet, ha ezentúl csak azt az égetett szeszes italt nevezzük pálinkának, amely 100%-ban gyümölcsből készült és nincs más országban forgalomban ital ugyanezen a néven.

A környező országok közül csak kettő nemzet vétózta meg az eredetvédelmünket: Ausztria és Románia. Ausztriával sikerült megegyezni és szigorú feltételek mellett, a hazai szabályozásnak megfelelve használhatják pálinka szavunkat termékeiken, de csak a Burgenland tartományban termett barack párlatokra. Románia mivel teljesen más betűzéssel használat a pálinka szót, hamar kiesett a pixisből.

A híres, román szótár mítosza

Utóbbi esethez született egy izgalmas anekdota. Ugyanis, a szabadalom előtt elindult egy olyan kis történet idehaza, mely a mai napig tartja magát és sokan igaznak is vélik. A történet a következő: Az Európai Unió bizottsága előtt a Románok szerették volna megvétózni a magyarok eredetvédelmét, mivel úgy tartották a pálinka egy ősi, nemzeti ital különlegességük és semmi köze a magyarokhoz. A vita sokáig elhúzódott és igazi patt helyzet alakult ki egészen addig, amíg a magyar külügyminisztérium egyik képviselője be nem sétált a terembe és az asztalra rakott egy román értelmező kéziszótárat. Kinyitotta a könyvet és kikereste a pălincă címszót, mely alatt a következő magyarázó szöveg szerepelt: „A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszes ital.” Ezután az Uniós biztosak könnyűszerrel meghozták a döntést és kihirdettetett, hogy a pálinka szót csak és kizárólag mi, magyarok használhatjuk és még négy osztrák tartomány.

Na és mi volt a valóság?

Tényleg össze akasztottuk a bajszunkat a románokkal, de az igazság az, hogy nem a pálinka szót szerették volna magukénak tudni, hanem a palincă nevet tovább használni. A probléma egyébként azért is merült fel, hisz a két szó (pálinka és palincă) nagyon hasonlít egymásra és az eredetvédelmi kérvényünk miatt ki kellett vizsgálni ezt az esetet is. Az is igaz a történetből, hogy használták a román értelmező kéziszótárat, mely a palincă szót nevezi magyar eredetű névnek, nem pedig magát az italt. Valószínűleg, az erdélyi magyaroktól vették át az ott élő románok,a kik szintén így kezdték el hívni a gyümölcs párlataikat.

Pálinka fajták

  • Kisüsti pálinka (1000 liter alatti rézüstben főzött pálinka)
  • Érlelt pálinka
  • Ágyas pálinka
  • Törkölypálinka
  • Gyümölcspálinka (szilva-, barack-, eper-, körte-, alma-, cseresznye-, vegyes gyümölcs pálinka)
  • Vadgyümölcspálinka (vadalma-, vadcseresznye-, vadkörte-, bodza-, csipkebogyó-, kökény-, sompálinka)

Keresés