Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom

Pálinka történelem - Egy Hungarikum kialakulása az évszázadok alatt

Pálinka történelem - Egy Hungarikum kialakulása az évszázadok alatt

A minőségi gyümölcspárlatok készítése és fogyasztása Magyarországon már évszázadok óta a hagyomány része. A kezdetekben gyógyhatású készítményként alkalmazták, de a folyamatos kísérletezésnek köszönhetően mára már egy minőségi és közkedvelt itallá vált. Ehhez persze folyamatosan fejlődő technikai háttérre és a magyarok elhivatottságára is szükség volt.

Századról századra...

A történelem során az újabb és újabb alkoholos italok kialakulása folyamatos volt, az ókori Egyiptomban sört főztek, a római korban bort ittak. Az erjesztést már ekkor is ismerték, így a desztillációra, és a rövid italok megjelenésére sem kellett sokat várni. Több történet is ismert arról, hogy hol és ki „találta fel” ezt az italt, azonban biztosat nem tudunk. Tény viszont, hogy egy idő után világszerte elkezdték a gyümölcsök erjesztését is.

XIII. század

Buda környékén találtak speciális égettboros üvegeket, tehát ekkor már hordtak Magyarországra Itália felől borpárlatot.

XIV. század

A pálinkáról az első írásos feljegyzés Magyarországon a XIV. században készült. E szerint Károly Róbert feleségének köszvénye volt, melynek gyógyítására rozmaringgal aromásított borpárlatot fogyasztott. Ez volt az „Aqua vitae reginae Hungariae” vagyis a magyar királyné élet vize.

XV. század

A borpárlatokat ekkor égettbornak hívták széles körben, később pedig már nemcsak a bor, hanem a gabona és gyümölcs alapú égetett szeszesitalokat is így nevezték.

XVI. század

Az „égettbor” kifejezést a XVI. században a szláv nyelvekből átvett pálinka (palenka) szó váltja fel. Egészen eddig az égetett szesz gyógyszernek számított.

XVII. század

Ekkor már vannak utalások arra, hogy gyümölcsből készítenek pálinkát. Thököly Imre feljegyzése szerint: „Néha szilvából is jó égettbort vagy pálinkát főznek, mikor ideje vagyon a gyümölcsnek.” Az évszázadok során a pálinkafőzés folyamatosan fejlődik, és egyre többen készítik eladási célból. 1677-ben az éhinség miatt megtiltották a kenyérgabona lepárlását, ugyanis abból a gabonából is pálinkát készítettek, amiből kenyeret kellett volna.

XVIII. század

A XVIII. század végén a modern szeszfőző berendezések megjelenésével létrejöttek az első pálinka üzemek, likőrgyárak. Falun a főzés földesúri előjog volt, a paraszti főzést bizonyos mértékig korlátozták.

XIX. század

A pálinkafőzés központi szabályozásához a földesúri előjog gyakorlatát törvényerőre emelték, majd bevezették a pálinkaadót is. 1850-ben állami monopólium lett, ekkor Magyarország területén 105129 főzdét írtak össze. A két világháború közötti időszakban ez leredukálódott, így pedig kialakultak a mai főzdék elődei.

 

XX. század

A szesztilalom miatt jelentős méretűvé duzzadt a tiltott szeszkészítés. A gazdák nem akarták, hogy az elhullott gyümölcs kárba menjen, valamint az is nagy előny volt, hogy olcsóbban jutottak így hozzá, mint a pálinkafőzdékből. Az 1990-es években a kommersz-italok előtérbe kerülése sokat rontott a pálinka megítélésén, mivel sokak egy olcsó, hulladékgyümölcsből készülő itallal azonosították.

Manapság a gyümölcstermelő vidékeken számos modern eszközökkel és berendezésekkel működő pálinkafőzdék alakultak ki, amelyek igen kiváló termékeket kínálnak a vásárló közönségnek.

Hungarikum

A pálinka eredetvédett hungarikum lett a sok évi tapasztalatnak köszönhetően.

A pálinka hungarikum jellegének lényege:

  • Csak és kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes- és vadgyümölcsből, szőlőből és aszúszőlőből (törkölyből) készíthető
  • Csak akkor nevezhető pálinkának, ha teljes egészében Magyarországon készült, azaz itt cefrézték, párolták, érlelték és palackozták.
  • Ha kisüsti az ital, akkor az előállítását legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben kell elvégezni, legalább kétszeri szakaszos lepárlással.
  • Ha érlelt a pálinka, akkor legalább 6 hónapig kell pihentetni 1000 liternél kisebb fahordóban, vagy legalább 12 hónapig kell 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
  • Ha a törköly vagy gyümölcspálinkát legalább egy évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy két évig 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatúfahordóban, akkor ópálinkának nevezhető.
  • A ma már hungarikumnak számító ital általában 40-50-es szeszfokú, de 37,5 és 86 fokos is előfordul.

Keresés